Berekfürdő-nyári tábor, 2019.
Éjféli mise, 2019. december 25.
Elsőáldozás, 2019.
Erzsébet kenyerek megáldása, 2019.november19.
Keresztény fesztivál a Kossuth téren
Gyertyaszentelés, 2019. február 2.
Keresztszentelés, Szőlőhegy, 2019.
Pásztorjáték, 2019.december 24.
Templombúcsú
Úrnapi szentmise és körmenet, 2019.

Nevezetes szerepe volt a városnak II. Lajos uralkodása alatt. Az 1525 május havában Rákoson összegyűlt köznemesség elhatározta, hogy öt hét múlva Hatvanban fejenként fegyveresen összegyűl, hogy az ország védelméről tanácskozzék. Lajos király, a pápai nunczius, a lengyel király követe, több főpap és világi úr kiséretében július 30-án érkezett Hatvanba. A gyűlést szabad ég alatt, nagy mezőn, színkör módjára deszkakerítéssel körülvett helyen, tartották meg. A megjelent nemesek számát egy udvarnok 14.000-re teszi. A hatvani országgyűlésen a rendek haragja elsősorban Báthory István nádor, Sárkány Ambrus országbíró és Szerencsés Imre kincstartó ellen fordult, a kik közül az előbbi kettő az előülést követő éjjel elmenekült, míg a többi urak legnagyobb rettegésben töltötték az éjszakát.

A király, hogy megnyugtassa az urakat - bár többen azt tanácsolták neki, hogy térjen vissza Budára - Hatvanban maradt, sőt másnap beleegyezett a nádorválasztásba is. A rendek nagy lelkesedéssel Werbőczy Istvánt kiáltották ki nádorrá, mely választást Lajos király másnap megerősített s azután július 5-én a nemesség hódolatának tüntető nyilatkozataitól kísérve, Budára távozott. A király távozása után a gyűlés a végzések alkotásához fogott, majd miután azok szentesítésére nézve a királytól igéretet nyert, elégülten szétoszlott. De Werbőczy nem sokáig viselte a nádorságot, mert az 1526. évi budai országgyűlésen túlsúlyra jutott főnemesség megbuktatta. Werbőczy leköszönvén a nádori méltóságról, ellenségei haragja elől Erdélybe menekült.
 
 
Az országgyűlés tiszteletére emlékművet avattak a városban 2013. július 4-én, melyet Koza József atya is megáldott.

Az eseményen készült képek itt tekinthetők meg: >>>

­