A templom leírása
A szimmetrikus elrendezésű templom főhomlokzatát a háromszoros falpillérekkel övezett középrizalt ívesen tagolja. Hagymasisakban végződő óratorony magasodik a főhomlokzat felfutó tengelyében. A három falmezöre tagolt homlokzat középső része foglalja magába a szegmentíves kaput.
A templom belsejét legszemléletesebben Kálnáné Ádám Anita, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója írta le a "Vizuális és társművészetek kifejezési lehetőségeinek összevetése (Szeged, 1989.)" című szakdolgozatában. A plébánia tulajdonában őrzött kézirat szerint: "A főbejáraton belépve nagyon szép és feltűnően tágas templomtér tárult a szemünk elé. Jobbra és balra egy-egy oldalkápolnát pillanthatunk meg. (Lourdesi és Pieta kápolnák) A nagy fesztávú templomhajón tulajdonképpen három igen mély csehsüveg boltozat ívelődik át:" A boltozat előreugró pillérei a templombelsőt 3-3 részre osztják. A boltíveket tartó oszlopokon egymás mellett több, finoman előreugró szabályos és arányos szerkesztésű pilaszter sorakozik. Fejezetük kompozit oszlopfő, rokokó elemekkel tarkítva. Erre épül a gazdag profilú, több tagozatból álló, lendületesen ívelődő főpárkányzat. A főpárkányzat a templomhajó mindkét oldalán ritmikusan hullámzik végig. A varázslatos szépségű szentélyt egy erőteljes diadalív nyitja. Ennek közepét díszíti a Grassalkovich-család stukkó címere. Az evangélium- (bal) oldalon, a diadalív homorú síkjában van elhelyezve a XVIII. század közepéröl való barokk szószék. A szentélyt záró felületet egy-egy freskó tölti be, amelyet Döbrentey Gábor festöművész 1956-ban készített el. A jelenet Szent Adalbertet ábrázolja, amint bencés papok között, egy földnyelven állva prédikál. Hallgatói között az evangélium-oldalon Szent István és Boldog Gizella, valamint Szent Imre, István és Gizella között egy dajka, a lecke- (jobb) oldalon pedig egy magyar család látható. A háttérben a Zagyva folyó völgye, a templom sziluettje, és a Mátra vonulata jelenik meg. A szentélyt lezáró kupola tér freskóján a Szentháromság barokk-kori ábrázolása látható, Magyarország Nagyasszonyával.
A főoltár testének két oldalán egy-egy volután adoráló angyal térdel, a főoltár közepén, a szentségház ajtaján dombormű ábrázolja a feltámadt Jézust, amint az emmausi tanítványoknak kenyeret oszt.
A szentélynek háttal, a 19,5 m hosszú és 15,5 m széles, impozáns látványt nyújtó, monumentális hatású templomhajó másik végében, a bejárat fölött, a karzaton áll a homlokzati ablak mellett a megosztott orgonatest. A szentélyből kifelé haladva az evangéliumoldalon a XVIII. századi Szent Kereszt oltárképet láthatjuk. A nagyméretű táblakép festője ismeretlen. Szemben a leckeoldalon Nepomuki Szent Jánost jeleníti meg Jakobey Károly 1881-ben festett műve. A mártír szent a cseh királynő gyónását hallgatja, a baloldalon a király leselkedik. A jobb sarokban egy angyal jegyzi fel a történteket, középen egy allegórikus, hallgatást parancsoló női alak áll. A képen egy, a vértanúság pálmáját tartó angyal Nepomuki Szent János felé tekint.


A leckeoldalon a hajó középső szakaszában áll a XVIII. századi barokk Szűz Mária-oltár, melynek középső részét id. Lucas Cranach: "Mária a keresztények segítsége" című festményének másolata tölti ki. (Az eredeti festmény Passauban található meg. Ez a Mária ábrázolás szerepelt a magyar hadilobogókon a török háborúk idején.)
Az oltár hátépítmény két oldalán, a képtől jobbra-balra a mecénás Grassalkovich házaspár védőszentjeinek szobra, Páduai Szent Antal és Nagy Szent Terézia áll.
A szemközti evangélium oldalon Szent József-oltára áll. A szimmetria kedvéért készíttette 1958-59-ben Csík József prépost Ocsovai Józseffel. Az oltár központjában Szent József alakját ács és asztalos attribútumokkal ábrázoló festmény Kontuly Béla alkotása. Az oltár két oldalán álló barokk szobrok Szent Pál és Judás Tádé apostolokat ábrázolják. A templomhajó két utolsó fülkéjébe egy-egy copf stílusú gyóntatószéket helyeztek el. A stációképek Takács István mezőkövesdi festőművész alkotásai.
A templom legértékesebb berendezési tárgyait a szentély szlavón tölgyből készült, hátépítményekkel kiegészített stallumja, valamint a templomhajó négy padtömbjének első tagjai alkotják. Ezeket 1762-ben Schwerer József asztalos és Speth Ferenc fafaragó készítették a pécsi székesegyház számára. A hatvani templom részére 1882-ben Krenedits Imre prépost vásárolta meg e mestermunkákat. A negyedik hátépítményt - amely előtt a préposti szék nyert elhelyezést - ormán, középen a hatvani prépostok címere és szélről két faamfóra díszítik. Ennek a hátépítménynek készítője Ocsovai József helyi fafaragó asztalos. Munkája 1957-ből való. A templom keresztelőkútját vörös márványból faragták, teljesen megegyezik a gödöllőivel. Az aranyozott kovácsoltvas falikarokat Kittlinger Kálmán ötvös alkotta 1956-ban.

A plébániaház
Az 1750 táján épült plébániaházat Grassalkovich Antal eredetileg földszíntes épületnek építtette, de még a XVIII. században emeletessé alakították át. A külsőleg egyszerű épület főhomlokzata öttengelyes, a bejárati homlokzata hattengelyes.
A plébániaház első "gazdája", Maszár András prépostplébános anyagilag is hozzájárult a plébánia fellendítéséhez, halálakor pedig 600 forintot hagyott a parókiára. A plébániára 1794-től ugyancsak sokat áldozott - a saját vagyonából - Stettner Bernát prépost-plébános. Stettner - aki jog- és vallástudós, Heves, Nógrád és Csongrád vármegyék táblabírája is volt - kezdte el írni a plébánia Historia Domusát, az 1803. évi pestis idején pedig segítséget és vigasztalást nyújtott a lakosságnak. A plébániaházat több alkalommal tatarozták: 1847 októberében Horváth Mihály prépost (a későbbi püspök és kultuszminiszter, történész) festtette újra az épület falait, ablakait, ajtóit sőt: az emeleten lévő nagyobb helyiséget "a magyar történelem nevezetesebb eseményeit" ábrázoló falfestményekkel is feldíszítette. (Ezeket a Bach-korszakban levakarták. Dr. Pálos Frigyes prépost-plébános közlése szerint a közelmúltban a falakat alaposan "megkutatták" egy festőművész közreműködésével, de nem sikerült a falfestmények nyomára akadni.) 1905 májusában renoválták a plébániaházat, majd hamarosan bevezették az áramot, és bekapcsolták a telefont is. Ekkor Odray Coelestin prépost - aki műszaki téren hírnévre tett szert - 10 év alatt elkészített egy villamos órát, mely nemcsak a prépostiak, hanem egész Hatvan büszkesége volt. Ez hang- és bábjátékkal jelezte az időt, volt rajta csillag térkép, öröknaptár, ébresztőszerkezet, fonográf, egy aneroid barométer, egy nedvességmérő, egy orvosi célt szolgáló "villanyerőgép", egy telefon és egy "kémszerkezet", mely lefotózta, és lövéssel elriasztotta a tolvajt. (Ez a csodakészülék sincs már meg.)


A Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű
A Kossuth téren, a plébániatemplom mellett látható Heves megye egyetlen szabadban álló barokk emlékműve, a Szent Sebestyén oszlop. Az 1739 áprilisában kitört, 1740. január 20-ig tartó és 568 személy (köztük a 45 éves prépost, Palics János és más papok) életét követelő pestisjárvány túlélői állíttatták hálából. Szent Sebestyén Diocletianus (284-305-ig) császár testőrtisztje volt. A kereszténysége miatt a császár kihallgatta és fához kötözve nyilakkal lövette. E kínzatása miatt lett Sebestyén pestisszent, mert a pestisjárványokat a középkori ember az Isten pestisnyilakkal küldött büntetésének fogta fel, és ezektől Szent Sebestyén közbenjárására remélt megmenekülést.
A hatvani emlékművet (mely az ország egyik legkorábbi ilyen vonatkozású alkotása) eredetileg a régi Kálvária temető előtti téren állították fel, a járvány áldozatainak tömegsírja közelében, majd 1846-ban a plébánia előtti térre helyezték át. Jelenlegi helyére 1971-ben került, ez alkalommal a szoborcsoport alakjait rossz állapotuk miatt kicserélték másolatokra. A Hatvany Lajos Múzeumban találhatók az eredeti szobortorzók.
Az emlékmű alapzatába a következő szöveget helyezték el: "Hálából emelte a piacon a hatvani nép a három személyű Egyisten, a Boldogságos Szűz Mária, és Xavéri Szent Ferenc, Szent Rókus, Szent Rozália, főleg pedig Szent Sebestyén tiszteletére, hálaadásul, hogy megszabadította a veszedelmes pestistől, és hogy a jövőben az ilyen rossztól védje meg. 1740. május 30."
Az emlékirat egy példánya megmaradt a hatvani kapucinusrend Historia Domesticajában. Doktay Gyula, a Hatvany Lajos Múzeum első igazgatója szerint feltételezhető, hogy az emlékmű eredeti szobrait Jäger Antal pallér édesapja, Jäger János Henrik budai kőfaragó mester műhelyében készítették.
Az emlékművet a legprecízebben Doktay Gyula írta le. A Hatvany Lajos Múzeum tulajdonában levő kézirata szerint: "A szoborcsoportot egy igen széprajzú és arányú négyzet alapidomú (4,43x4,27 m) szalag fonatos kő mellvédfal zárja körül.. Négyzetes kőkorlátalapból emelkedik ki a szoborcsoport posztamense, mely oldalt kissé megnyúlik, hogy helyet kapjon a két rajta álló szent szobra. A posztamens 25 cm magas profilált talapzaton áll. Középen egy tükörrel díszített, 69 cm magas pillér emelkedik, melynek első oldalán Szent Rozália reliefje van. Az ellenkező oldalon. ...latin nyelvű felírás olvasható, mely megmagyarázza a nézőnek az emlékmű keletkezésének okát, és építésének évszámát tünteti fel, majd azt, hogy később helyezték át a mai helyére. Kétoldalt a posztamens megkeskenyedik. E megkeskenyedett részt, melyen a szobrok állnak, mindkét oldalon egy-egy díszes konzol tartja, melynek körét palmettás dísz tölti ki. Oldalt, felül hármascsigás kiképzést kapott a konzol, fölötte virágdísszel. Az egészet posztamenst egyetlen profilált, 22 cm vastag kőlap fedi. Ezeken áll a két pestistől védő szent, jobbra Szent Rókus ...mellette ... az oszlop bal oldalán, a mostani szent Adalbert püspököt ábrázoló szobor helyén állt Xavéri Szent Ferenc szobra. Sokáig egy durva faragású, vörösesszürke terméskődarab helyettesítette a szent ismeretlen szobrát. Hatvany Irén bárónő az emberi alakot alig formáló követ a 30-as évek elején eltávolíttatta és helyébe a mostani Szent Adalbert szobrot faragtatta ... (a szobor) elkészülte után került elő Révész József, volt hatvani rendörkapitány kutatása eredményeként a Máriabesnyőn levő hatvani kapucinusrend Historia Domusa (Háztörténete), amiből kétséget kizáróan kiderült, hogy a bal oldali szobor Xavéri Szent Ferenc volt. Középen tengelyben áll az alacsony lábazaton nyugvó oszloptörzs. ...a 260 cm magas oszloptörzs nyaktaggal ellátott, szép szarvasfejezetű kapitelben végződik. A kapitelen áll ... Szent Sebestyénnek a szobra."
A két évszázadot átélt szoborcsoportozat alakjait, az oszloptörzset erősen megrágta az idő vasfoga, legjobban a szalagfonadékos kőkorlát állt ellen és ízelítőt ad az emlékmű egykori szépségéről. Dr. Pálos Frigyes prépost-plébános a hatvani pestisoszloppal, és a hozzá fűződő jeles dátummal kapcsolatban a következő gondolatainak adott hangot: "A történelem arra való, hogy az ember ne felejtse el a gyökereit. Szent Sebestyén napján arra is gondolnunk kell, hogy egy félig kihalt város lakóinak közös akaratából néhány hónap alatt emlékművet állíttattak. Példaértékű tett ez a mai ember számára is, aki sokszor szánt szándékkal pusztítja meglévő értékeit, s képtelen azokat megbecsülni."