XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án jóváhagyta azt a dekrétumot, amely elismeri többek között Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök vértanúságát. A főpásztor boldoggáavatására október 31-én 10.30-kor ünnepi szentmise keretében kerül sor az esztergomi bazilikában. A szentmisén jelen lesz Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa.

A boldoggá avatási szentmisén készült képek  itt megtekinthetők!

Erdő Péter bíboros Meszlényi Zoltán boldoggáavatásáról

Amint azt már közöltük, a Szentatya július 3-án jóváhagyta Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök boldoggáavatását. Erdő Péter bíboros a Vatikáni Rádióban beszélt a püspökről, illetve a várható eseményekről. Az alábbiakban az interjú szerkesztett formáját közöljük.

- Nagy örömet jelent a boldoggáavatás híre. Örömet és megrendültséget is, hiszen Meszlényi Zoltán püspök emlékét az egyházmegyében mindenki őrizte. Tudtuk, hogy ő az püspök, akiről nem szabad beszélni. 1950-ben eltűnt, és attól kezdve semmiféle hivatalos közlemény nem volt róla; kérdéseikre a rokonok 1954-ben azt a választ kapták, hogy meghalt a börtönben, ám halálának közölt időpontja sem volt igaz. Mindig úgy élt a papok emlékezetében, mint vértanú püspök. Élnek még köztünk azok a paptestvérek, akik jelen voltak - nagyon kevesen lehettek ott -, amikor 1966-ban a rabtemetőben exhumálták, azonosították és elhozták az esztergomi bazilika kriptájába. Azon a temetésen fehér volt a koporsó. Mártíriumának emléke mindig bennünk élt. Az utóbbi időben már lehetett beszélni, írni, hallani róla. A levéltári kutatások során kiderült, hogy rendkívül gazdag életművet hagyott hátra; nem csupán a vértanúhalált vállaló hősiessége, hanem egész lelki és szellemi gazdagsága ismertté vált.

Ebben a folyamatban nagy bátorítás, hogy a Szentatya aláírta a dekrétumot. A II. világháború utáni egyházüldözések vértanúi közül Magyarországon ő az első, aki eljut az oltár magaslatára. Sok vértanúsági ügy van folyamatban, számos olyan szent pap, szerzetes és világi volt, aki méltó a tiszteletre, de az ő ügye olyan kristálytiszta volt, hogy az egyház őt iktatja a leghamarabb a boldogok sorába. Hosszú sornak áll az élén: Brenner János ügye ugyancsak Rómában van és olyanoké is, akik a szó szoros értelmében talán nem voltak vértanúk, de a szenvedés és a következetes tanúságtétel példáját adták az egyháznak.

Meszlényi püspök példájával olyan erőforrás nyílik az egész katolikus közösség számára, amely már régen itt volt, amelyre számítottunk, és amely most nyilvánosan is erősíti, emeli hitéletünket és azt az emlékezetet, amelyből a mai katolikus élet is táplálkozni tud.

- Meszlényi Zoltán prédikációiban is készséget mutatott a vértanúságra való hajlandóságra.
- Többször is említette ezt, például papszentelési beszédében. Ez abban az időben nem volt annyira új, hiszen amikor közeledett a front, Serédi Jusztinián körlevélben arra kérte papjait, hogy mindenki maradjon a hívei mellett, akár a vértanúság árán is. Meszlényi püspök ebből a körlevélből bontotta ki a papi helytállás eszményét. Ő maga is kész volt rá, különösen 1950-ben, amikor már mindenki tudta, hogy nemcsak elméleti félelmekről van szó, hiszen egyik embert a másik után vitték el, és maga a főpásztor, akkor már Mindszenty bíboros is másfél esztendeje börtönben volt. Meszlényi Zoltánt megfenyegették, mindenki tudta: nem illik az elképzelésekbe, hogy ő vezesse az esztergomi egyházmegyét. Nem is törekedett rá, de mikor azt látta, hogy semmilyen más egyházilag szabályos megoldás nincs, akkor mintegy megadással azt mondta az őt megválasztó kanonokoknak: "ha annyira akarják az urak, hát elvállalom!" Azzal a tudattal tette ezt, hogy bármikor számíthatott az elhurcolásra.

- Mi lesz a következő lépés a boldoggáavatási eljárásban?
- Salkaházi Sára földi maradványai nincsenek meg, Meszlényi Zoltánnak azonban szerencsére megmaradtak a csontjai. A Szenttéavatási Kongregáció utasítására a földi maradványokat most már áthelyezhetjük a templomba, egy kiemelt helyre: Szent Adalbert vértanú püspök oltára alá kerül a nyár folyamán. Amikor ezt előkészítendő, a Szent Adalbert-oltárt vizsgálata során leemeltük az oltár menzáját, benne volt Szent Adalbert ereklyéje; a hitelesítő püspök pedig Meszlényi Zoltán volt. Ezen oltár alá szeretnénk elhelyezni az ő maradványait.

- Előreláthatólag mikor tisztelhetjük őt a boldogok között?
- A boldoggáavatás megszervezésére valószínűleg ősszel kerülhet sor. A Szentszék döntése, hogy ki fogja végezni. Ma már nem Rómában történik a boldoggáavatás, hanem a helyi egyházban, ahol a leendő boldogok életének példája leginkább megérintette az embereket. Meszlényi Zoltán élete szorosan kötődött az esztergomi bazilikához, fiatal korától kezdve újra és újra ott szolgált. Így hát mindenképpen Magyarországon kerül sor a boldoggáavatásra. Hogy ki végzi a szertartást és mikor, minden bizonnyal néhány héten belül eldől.

(A Vatikáni Rádióban elhangzott interjút Vertse Márta készítette.)

Magyar Kurír

Erdő Péter bíboros Meszlényi Zoltán életét, vértanúságát felidéző szentbeszéde, amely Hatvanban 2008. április 5-én bemutatott szentmisén hangzott el:

:

MESZLÉNYI ZOLTÁN ÉLETRAJZA

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. Esztergomban a bencés gimnéziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte ahol teológiát tanult a Collegium Germanico-Hungaricumban. 1915. október 28-án szentelték pappá.

1917-től Csernoch János bíboros hercegprímás megbízásából a Prímási Palotában dolgozott. 1931-ben lett a főkáptalan tagja, nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke.

XI. Piusz pápa kinevezése nyomán, 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől a pillanattól a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke volt.

Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíboros hercegprímást 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost pedig megölték, ő lett az esztergomi érseki helynök. Helynöki székfoglalójában szinte ígéretet tesz: "Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!"

1950. július 4-én éjjel az esztergomi Prímási Palotában ismét megjelentek az állambiztonsági szervek emberei, és elhurcolták Meszlényi Zoltánt. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében, 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemető területén helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták, és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.

(Forrás: Magyar Kurír)

Hivatkozások ( A Wikipedia nyomán)

• http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.11.11/0701.html
• http://www.radiovaticana.org/ung/Articolo.asp?c=61875
• http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=4&am=23&op=krsz070405
• http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10439.htm
• http://www.ma.hu/page/cikk/aa/0/168416/1
• http://www.mno.hu/index.mno?cikk=409814&rvt=2
• http://www.politikaforum.hu/?type=981&newsid=55318
• http://leveltar.katolikus.hu/index.htm?http&&&leveltar.katolikus.hu/esztergom.htm
• http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2007/februar/09/5.htm
• http://www.jamk.hu/ujforras/950105.htm
• http://www.radiovaticana.org/ung/Articolo.asp?c=62326